A HIBÁS KÉPLET, mellyel leigázzák a világot

  • P: a forgalomban levõ, a termékek és szolgáltatások cseréjére rendelkezésre álló, bankhitelként teremtett, még a gazdaságban levõ pénzmennyiség
  • A: a teremtett pénzmennyiséggel kapcsolatos Adósság a bankok felé. A hitelezés mechanizmusa miatt a bankok úgy tudják teremteni és megszüntetni a pénzt, hogy az adósság a bankok felé sokkal nagyobb legyen, mint a bankok által teremtett pénzmennyiség: a pénz csak kering, míg az adósság növekszik. A hiteltörlesztéskor az eredetileg teremtett pénz megszûnik. Részletesebben itt
  • L: Lekötött betétek. Ez mindig kisebb, mint a pénzmennyiség (hiszen csak létezõ pénzt lehet lekötni, nem létezõt nem). A pénz jelentõs része látraszóló betét (azaz nem lekötött).
Szemlelteto abra a KEPLETekhez
Az A > P > L egy bankra is igaz, és ezért természetesen a bankok összességére is (=bankrendszer).
Közgazdaságtanból ezt tanítják: A bank kamathaszna = P * (hitelkamat - betétikamat)
Ezt általában kamatmarzs képletnek nevezik. Ez förtelmes BUTASÁG. A bank nem a pénz után szed kamatot, hanem az adósság után ! Mivel ezt tanítják, ismételgetik, a politika, a sajtó és végül a nép átgondolás és felülbírálás nélkül (mondhatni birka módon) átveszi, alkalmazza és következtet belõle. Ezért nem érti az egész világ, mitõl és hogyan adósodik el, miért kell minden évben többet termelnie, és valamiért mégis kevesebb jut.
Ezt a képletet (a jó képlettel szemben) nem is nagyon próbálja megvédeni egyetlen értelmes közgazdász sem, annyira nyilvánvaló butaság, ha belegondolunk. HA belegondolunk! Sajnos nem szokás belegondolni. Pedig Mari néni is tudja, hogy a bank az adósság után szed kamatot, nem a pénzmennyiség után: A pontosabb képlet mutatja a látraszóló betétekre kifizetett (általában közel 0, tipikusan 0.1 .. 0.5%) kamatot, és az adónkból a banki tartalékra kifizetett kamatot is. Látható, hogy a bankok saját (ill. tulajdonosaik más vállalkozásai) számláin levõ pénzmennyiség nem része P-nek. Ugyanis az egyik zsebbõl a másikba fizetett kamat nem igazi költség a bank számára. Természetesen a bankoknál levõ készpénz sem része P-nek, ezt már a számlapénzekkor számoltuk. Ellenkezõ esetben ATM készpénzfelvételkor P-csökkenést tapasztalnánk, bankszámlára készpénzbefizetéskor pedig P-növekedést (ami abszurdum, hiszen a számlatulajdonos - akit a tranzakció érint - számára rendelkezésre álló pénzmennyiség nem változik. Mint tudjuk, a P a hitelnyújtáskor növekszik és a hiteltörlesztéskor csökken.)
Nem igaz (amit a kamatmarzs képlet sugall), hogy a bank ügyfelei lényegében egymásnak tartoznak. A különbség óriási, különösen az (A-P)*hitelkamat tagja. Ráadásul a magánbankok pénzteremtése az államnak kiesett bevétel (pénzkibocsájtási = seigniorage), ez az államadósság kamatterhei (adósságszolgálat) révén az adókon keresztül terheli a termelõ vállalatokat, végül is a háztartásokat / állampolgárokat. A különbség a hibás és helyes képlet között óriási, kb. az össztermék 20-25%-a, a gazdaság legjelentõsebb hatása ! Ez a világ eladósodásának igazi oka.
Megfigyelhetjük, hogy a politika (törvényhozás), és a sajtó (véleményezés) látványosan nem tudja kezelni a helyzetet, semmiféle reális megoldási koncepcióval nem rendelkezik. Most már láthatjuk, miért: mert a közgazdászok a hibás, súlyosan megtévesztõ tananyag miatt nem értik a gazdaság legjelentõsebb hatását, mindenki más pedig megértés nélkül veszi át a hibás koncepciókat. Így aztán az a szánalmas helyzet áll elõ, hogy a politika + sajtó úgy próbál meg bonyolult makrogazdasági rendszereket hangolni, hogy fogalma sincs a gazdaság legjelentõsebb hatásáról. Mintha integrálni próbálnának, miközben még az összeadást sem ismerik. Nem fog menni. Láthatóan nem is megy. Mert olyan gépet piszkálgatnak, aminek a mûködésének még az alapjait sem értik.
Egyáltalán hogyan vehetnek be a közgazdászok ilyen butaságot, mint a kamatmarzs képlet ?
A helyzet az, hogy a tananyag olyan, hogy mindenki beveszi. Én is bevettem.
Nem kell szégyenkezni amiatt, hogy bevettük a képletet, átvertek minket. Mint mondtam, mindenki beveszi. Szerencse kell ahhoz, hogy valaki (általában súgás után) átgondolja alaposabban, és rájöjjön a csalásra. Emiatt nem kell szégyenkezni. Viszont ha valaki azután is játssza a hülyét, hogy szembesítették a hibás és a jó képlettel, és nem hajlandó átgondolni ennek okait, következményeit, az már szégyen. Felül kell vizsgálni elég sok mindent: az állam szerepe, adózás, "szabad piac", részvénypiac, nyugdíjrendszer, "szabad sajtó", gazdasági problémák, munkanélküliség, nyomor, háborúk, környezetszennyezés, stb... Nem kell hangosan hirdetni (pláne állási függésben), de át kell gondolni, utána kell olvasni. A technika segítségével (anonym / pseudonym módon) fel lehet venni úgy a kapcsolatot másokkal véleménycsere / együttgondolkodás céljából, hogy ne veszélyeztesse az állásukat (pl. a rektor ne tudja meg). Aki homokba dugja a fejét, esetleg próbálja védeni a butaságot (lásd a lenti megtévesztéseket), az már gond.
Szokásos megtévesztések:
Láthatjuk, hogy a kamatmarzs = hitelkamat - betétikamat nem más, mint megtévesztés. Lehet akár 0.1% is, mivel ez csak a lekötött betétek mennyiségére vonatkozik. Az adósság nagy része, ami után a bank hitelkamatot szed anélkül hogy bármilyen kamatot kifizetne, ennek többszöröse. Ezt általában uzsorának hívják, ezzel megkülönböztetve a jogos kamattól (amit megszerzett pénze után bárki tud szedni, pénzteremtés nélkül is).
A hibás képletet és a belõle adódó szemléletet kritika és átgondolás nélkül átveszi a politika, a sajtó, és a társadalom. Emiatt nem veszik észre, hogyan koncentrálódik a vagyon, és válik egyre kiszolgáltatottabbá mindenki, a demokrácia egy bábjátékká, a tömegtájékoztatás és oktatás butító szócsõvé.
www.falura.hu