www.falura.hu


KAPCSOLD BE A HANGSZOROT KAPCSOLD BE A HANGSZÓRÓT ! Flash(swf) hiányában: mp3 letöltés


Mi a pénz ?
A pénz jelrendszer, ami betölti a tranzakciók közvetítésének funkcióját, kölcsönösen elõnyös tranzakciók sorát segítve.
A legtöbb ember (téves) elképzelése szerint
nem csalás alapú, körforgásos pénz nem csalás alapú, körforgásos pénz
megjegyzések:
Valójában a "modern" pénz nem így mûködik ! A pénz túlnyomó része (devizától függõen 90-100%-a) úgy kerül a gazdaságba, hogy
csalás alapú, pénz. Magánbank teremti, hiteltörlesztéskor eltûnik. a csökkent pénzmennyiség, a pénz hiánya megbénítja a gazdaságot
A kamatnak csak kis töredéke megy el a lekötött betétekre kifizetett kamatra. Elsõsorban nem azért, mert a betéti kamat alacsonyabb, mint a hitelkamat. Hanem azért, mert a betétek mennyisége kisebb, mint a pénzmennyiség, az adósság pedig a pénzmennyiségnél nagyobb, a gyakorlatban az adósság a bankok felé a pénzmennyiség többszöröse. Vagyis az adósság, ami után kamatot szed a bank a lekötött betétek mennyiségének sokszorosa.
A kamat túlnyomó része egyszerûen az a parazitizmus, ami abból jön, hogy az állam a magánbankoknak adja át az állami pénz teremtését. a magánbanki pénzteremtés eladósítja a magángazdaságot és az államot
A bank nem gyûjti a kamatot, hanem mindenki munkájából/vagyonából kap egy kicsit (annyit, amennyit a piros nyíl hízása reprezentál). Nem látszik soknak, valójában az össztermék kb 2-szerese (az ország adóssága kb 0.7 GDP államadósság + 1.3 GDP magánadósság) után fizetett kamatról van szó, ami Magyarországon háztartásonként évente kb. 1 millió Ft. Ez ügyesen megbújik, nagyrészt az emiatt alacsonyabb bérek és emiatt magasabb árakban. Kisebbrészt a magasabb adókban és az egyéni befizetésekben. További kis része pedig az inflációs pénzelértéktelenedés révén.

Mi köze ennek a munkanélküliséghez ?
Mivel a gazdaságba a pénz alapvetõen a banki hitelpénzteremtés által kerül

Gondoljuk csak végig. Okozna-e inflációt az, ha lenne elég jel a gazdaságban a második, jelenleg meghiúsuló ("munkanélküli") tranzakció-kör számára ? NEM ! Ugyanis a pénzmennyiség növekedése mellett a tranzakciók mennyisége (a termékek, szolgáltalások mennyisége, ha úgy tetszik össztermék vagy GDP) is növekedett.

Túltermelési válság
Ha el akarjuk fedni a lényeget, nevezzük túltermelési válságnak azt az állapotot, amikor az emberek nem tudják megvásárolni azt, amit megtermeltek, alapvetõen azért, mert nincsen rá pénzük (mert a hitelfeltételek miatt csökken a gazdaságban a pénzmennyiség). Mutassunk képeket, amin a tejet a csatornába öntik. Bizonyos romlandó termékbõl elvileg tényleg elõfordulhat túltermelés, amivel nehéz mit kezdeni - de a gazdaság jelentõs része olyan dolgokat termel, amikre igenis van igény: épületeket, utakat, jármûveket, hasznos eszközöket. Ezeket mindet a csatornába öntötték volna ? Nem, hanem alapvetõen a fizetõképes kereslet szûnt meg, és alapvetõen azért, mert a pénzkínálatot a központi bank csökkentette (ez tény). Minden bizonnyal mesterségesen hogy az irányítói/tulajdonosai rátehessék kezüket mások vagyonára (az eredmény legalábbis ez lett, és ez hozzáértõk számára elõre látható volt).
Jelenleg a gazdaságban


Vagyis egyszerre van munkaerõ, és van igény a munkájukra. Ami hiányzik, az a jelrendszer, ami segít összehozni a kölcsönösen elõnyös tranzakcióláncokat. Nem csoda, hiszen a magánbanki pénzteremtés rendszere pontosan így mûködik. Ami a bankok haszonélvezõinek segít elvenni mások vagyonát és munkája gyümölcsét, arra a láncra van pénz. Másra viszont nincs.
Mondhatná valaki, hogy a szakképzett munkaerõ hiányzik. Ez részben nem igaz (jelentõs szakképzett munkaerõ is munkanélküli), részben viszont igaz: eszerint több/jobb oktatásra is szükség van. Az oktatás (és kutatás-fejlesztés) annyiban különbözik a legtöbb más tranzakciótól, hogy az eredménye nagyobb késéssel jelenik meg, egyébként ugyanúgy a lánc része tud lenni.

Világválság ? Kinek ? Ja, vagy úgy: válság a világnak ! A magánbanki csoportnak, ami az USA központi bankját alkotja, ugyanaz a világ legnagyobb vagyonátvétele !
Ne felejtsük el, hogy a hitelvisszafizetés után a hitelezéskor teremtett pénz megszûnik, vagyis a jelenlegi zöld nyílak is eltûnnek (vagyis a most aktív tranzakciólánc is leáll), amennyiben valaki nem kéri újra kölcsön a "bank pénzét". Az 1929-33 -as világválság során a központi banki szabályozás révén, a hitelfeltételek szigorításával ill. a kamat emelésével kb 30%-al csökkent a gazdaságban a pénzmennyiség. Ez annyira leállította a gazdaságot, hogy azok a cégek, amik túl is élték az elsõ sokkot (a 20-as években tõzsdei lufival és margin-call-hitelekkel elõkészített és szervezett 1929-es tõzsdei árzuhanást), a kereslet leállása miatt nagyrészt fizetésképtelenné váltak, és a bankok tulajdonába kerültek. Ez természetszerûleg elég sok céget érintett, hiszen a pénzrendszer alaptermészete, hogy az egész gazdaság eladósodik a pénzt teremtõ magánbankok felé.
Miért tudja rosszul az emberek többsége ?
Az emberek nem maguktól gondolják tévesen, hanem az oktatási rendszer és a médiából szerzett információk alapján. A bankoknak igen hasznos a pénzügyi írástudatlanság, az embereknek igen nagy káruk származik belõle. Ez egy több évszázados verseny (anyagilag kicsit kiegyenlítetlen).
Melyik ügyesebb ? A bankok a tömegtájékoztatásban, vagy a nép a tömegtájékozódásban ?
Sajnos a jelek szerint a tömegtájékozódás forradalma még nem jött el. Önön is múlik, mikor eszmél a társadalom, hogy a tömegtájékozTATás értelmetlen: tömegtájékozÓDásra van szükség. A tájékozódás egy aktívabb tevékenység: kicsit fárasztóbb (ugyanakkor hasznosabb és érdekesebb is), mint nézni a TV-t, újságokat, és reménytelenül próbálni kiválasztani a helyes utat.
Több évtizedes TV-nézés, rádióhallgatás és újságolvasás során SOHA nem találkoztam egyetlen cikkel, elõadással sem, ami elmagyarázta volna, hogyan kerül a gazdaságba a pénz, és ennek milyen következményei vannak (az összgazdasági szinten visszafizethetetlen adósság, a gazdaság teljes eladósítása és a vagyon koncentrálódása, a demokrácia bábjátékká degradálódása, nyomor, munkanélküliség, környezetszennyezés, stb...).
El sem tudtam képzelni, hogy ilyen nagy jelentõségû dolgot el lehet "rejteni" az emberek elõl. Csak jóval, miután (sok sok olvasás és elemzés, gondolkodás után) megértettem a csalás lényegét, kezdtem megérteni azokat a módszereket, ahogy el lehet érni, hogy olyan megtévesztõ információk terjedjenek, amik a pénzrendszer alapos megértését roppantul megnehezítik. A kulcs, hogy a (pénzteremtés) témát az információterjedést leginkább befolyásoló oktatásban és tömegtájékoztatásban hogyan tálalják, pontosabban általában hogyan marad ki, és hogyan utalnak rá. Pedig az egész végig ott volt a szemem elõtt, és többször utaltak is a problémára - sajnos nem eléggé szemléletesen tálalták, így azonnal nem értettem meg, aztán a kognitív disszonancia miatt figyelmen kívül hagytam. Ha az ember tudja, mire kell figyelni, úgy sokkal könnyebb, és több dolgot észrevesz.